A Microsoft június 2-án mutatta be a Majorana 2 kvantumchipet, a 2025 februárjában bejelentett Majorana 1 utódját. A cég állítása szerint a chip stabilitása ezerszer jobb az elődjénél, és ez jelentősen felgyorsíthatja a hasznosítható kvantumszámítógépek megjelenését.
Mitől stabilabb?
A kvantumszámítás egyik legnagyobb akadálya, hogy a kvbitek (a kvantum-bitek) rendkívül érzékenyek a környezeti zajra, és állapotuk gyorsan elromlik. A Majorana 1 kvbitjeinek élettartama mindössze 1–12 ezredmásodperc volt. A Majorana 2-nél ez átlagosan 20 másodpercre nőtt, egyes esetekben pedig akár egy percig is kitart – ezt a Microsoft úgy szemlélteti, mintha egy telefon akkumulátora egy nap helyett majdnem három évig tartana egyetlen töltéssel.
A javulás kulcsa egy új anyagösszetétel: a korábbi alumínium alapú szupravezetőt ólom alapúra váltották, amely jobban védi a kvbiteket a külső zavaró hatásoktól. A chip műveletei mikroszekundumos sebességgel futnak, és a kvbitek mérete mindössze egy milliméter századrésze.
AI segítette a fejlesztést
A Microsoft elmondása szerint a chip kifejlesztésében saját agentikus AI-platformja, a Microsoft Discovery is részt vett: az AI-ügynökök automatizálták a méréseket, optimalizálták a gyártási folyamatokat, és olyan mintákat ismertek fel a kísérleti adatokban, amelyeket emberi kutatók nehezebben vettek volna észre.
Felgyorsított ütemterv – de maradtak kétkedők
A vállalat korábban 2033-ra tervezte a méretezhető kvantumszámítógép megépítését, ezt most 2029-re rövidítették. Egy ilyen gép a Microsoft szerint olyan problémák megoldásában segíthetne, mint a globális egészségügy, az élelmiszer-ellátás vagy a fenntartható energiatermelés.
A tudományos közösség azonban megosztott: egyes fizikusok szerint a bemutatott adatok még nem bizonyítják egyértelműen működő topológiai kvbitek létezését, mivel a cég csak egyfajta (Z-típusú) mérést publikált a szükséges kettő közül. A vita tehát még nem zárult le, de a Majorana 2 mindenképp komoly lépés a stabilabb kvantumhardver felé.