Az OpenAI, a PerturbAI és a Scripps Research több ezer GPT-Rosalind-ügynököt küldött rá egy már elkészült, egéragysejtek millióit tartalmazó CRISPR-adathalmazra. A számítási elemzés 32 perc alatt végzett: minden ügynök egy gén kikapcsolásának sejtszintű hatását vizsgálta, szakirodalmat keresett hozzá, majd lehetséges magyarázatot javasolt.
Az AlphaSignal által kiemelt munka érdekessége nem pusztán a párhuzamos futtatás. A kutatók azonos modell és teljes számítási keret mellett egyetlen ügynökkel is összevetették a rendszert. A legnagyobb feladatnál a többügynökös változat több mint 700, az együgynökös 11 hivatkozást használt; vak összehasonlításban a szakértők az előbbi jelentéseit az esetek 75 százalékában választották.
A rendszer többek között kapcsolatot javasolt a DCTN1 gén megzavarása, a koleszterintermelés és az idegsejtek működése között. Ez azonban következő kísérletre alkalmas felvetés, nem bizonyított betegségmechanizmus. Az alapadatok egérsejtekből származnak, a tanulmány preprint, és a hipotézisek laboratóriumi ellenőrzése még hátravan.
A nyilvános reasoning atlasz és a kód lehetővé teszi, hogy kutatók visszakövessék az állításokat. A bemutató így azt támasztja alá, hogy jól darabolható adathalmaznál a párhuzamos ügynökök több szakirodalmi nyomot tarthatnak egyszerre szem előtt — nem azt, hogy 32 perc alatt gyógyszert találtak.
Források: OpenAI, bioRxiv-preprint, AlphaSignal